Kissé bizarr élő embereket darabszámra nyilván tartani, de vállalom. Egy kis évösszesítő mérleg + helyzetjelentés a 2016-os évről, amelyből például kiderül, hogy a 21. században sosem volt még ilyen kevés élő irodalmi Nobel-díjas.

Igen, a legfontosabb, hogy idén negatív a mérleg: az egyetlen új díjazottra két haláleset jutott. Meglepetésről nem csupán azért nem lehet beszélni, mert életműdíjról lévén szó, eleve sokan küzdenek a magas életkor hátrányaival vagy akár konkrét súlyos betegségekkel, hanem azért sem, mert a két legidősebb díjazott hunyt el idén.

Számunkra, magyarok számára súlyos veszteség, hogy egyetlen irodalmi díjazottunk, Kertész Imre március 31-én meghalt. 2002 óta, azaz lényegében 14 évig élvezhettük (volna), hogy végre a nemzetközileg legismertebb díj kitüntetettje mozog közöttünk. A viszonyra sajnos teljesen igaz a fogcsikorgató szójáték: gyakran csapott át iszonyba. Most majd talán lassan elcsillapodnak az indulatok, és az életmű emelkedése zavartalanabbul folytatódhat.
A történethez tartozik, hogy szeptember 9-én M. is elhunyt, amely tényről csak a legromantikusabb gondolatok juthatnak eszünkbe.
Idén januártól elindul a Kertész Imre Intézet, amely a hagyaték megőrzésén és feldolgozásán túl több, előremutató dolgot is kíván majd művelni. Ez a jövő zenéje. Én szurkolok.

Az idei Nobel-díj bejelentéséről nyugodtan elmondhatjuk, hogy a valaha volt legnagyobb irodalmi természetű szenzációnak számított. A globális kor híreiben ritkán foglal el ilyen előkelő helyet az irodalom.
Október 13. azonban nem csak Bob Dylanről szólt, mert a nap Dario Fo halálhírének bejelentésével indult.
A 90. életévét betöltött drámaíró kevéssé ismert hazánkban, és persze nemzetközileg az ő irodalmi kvalitásait is sokan kétségbe vonták, megemlítve, hogy Dylan méltón lépett az ő örökébe.
Dario Fo 90 évet és több mint 6 hónapot élt meg, ezzel ő került a legmagasabb kort megérő díjazottak listájának tizedik helyére. A 90. születésnapját alig két hónappal túlélő Winston Churchill – akit az elmúlt két év speciális díjazásai miatt gyakran emlegetnek – így egy hellyel hátrébb szorult.

Összesen 17 élő díjazott van jelen pillanatban – ilyen kevés 1999-ben volt utoljára, vagyis a 21. században először fordul elő ilyen alacsony létszám. Említettem, hogy a '20-as években született két legidősebb szerző hunyt el, a 30'-as években születettek száma is nagyon magas: 7 fő. A legidősebb 1992 Nobel-díjasa, az 1930. január 23-án született Derek Walcott. Ő azok közé a szerzők közé tartozik, akik ugyan angolul írtak, de jellemzően nem szigetországi (hanem gyarmati, posztkoloniális) témákkal foglalkoztak. Walcott Saint Lucia-i állampolgár, s hazája tavaly komoly kitüntetéssel köszöntötte szülöttjét.

Kedvenc kategóriám a protodíjazottság intézménye, azaz hogy ki birtokolja a legrégebb óta a díjat. Wole Soyinka idén ünnepelhette díjazásának 30. évfordulóját. Ilyen hosszú ideig kevesen nevezhették magukat Nobel-díjasnak. 9 szerző áll még előtte a rangsorban. Bízom benne, hogy jövő ilyenkor leírhatom: Soyinka immár Selma Legerlöföt is leelőzte.
Mondjuk, ez a jubileum leginkább (vagy kizárólag) nekem érdekes, és Soyinka nem ezzel tette emlékezetessé az évet. Ő is azok közé tartozott, akik óva intették Amerikát Trumptól, sőt azt mondta, hogy nem várja meg, amíg Trump felülvizsgáltatja a nem USA-ban születettek állampolgárságát, hanem maga tépi szét a zöld kártyát.
Trump győzött, Soyinka pedig tartotta a szavát, és a jövőben nem kíván élni az állampolgárságából származó előnyökkel.

A "fiatalokat" illetően a tagság két ifja már a kezdetektől szemben áll egymással: Mo Yan (1955) kitüntetését Herta Müller (1952) szimplán katasztrófának nevezte.
Egy jó hírrel fejezem be: a 3. legfiatalabb, az 1952-es születésű Orhan Pamuk lesz a 2017-es Budapesti Könyvfesztivál díszvendége. Nem mindennapi esemény ez. Eddig csak Günter Grass látogatott el hozzánk díjazottként. Kertész Imre és Mario Vargas Llosa is még a díjazás előtt volt vendégünk.
Ezzel keretesen visszatértem Kertészhez, hogy egy kicsit azt is bemutassam, azért a szakma, a magyar kultúrközeg kellően respektálta őt már a Nobel-díj előtt is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.