A másik család

Orosz István könyvének súlypontjában inkább A követek található, míg a fáraós kép szerepe ugyan fontos, de azért alapvetően inkább kiegészítő. A szerző leginkább a Dinteville családot ábrázoló résszel foglalkozik, illetve a kép esetleges céljával, funkciójával – ám a fáraós kép uralkodói oldaláról viszonylag kevés szó esik, hiszen „A képen ábrázolt tíz férfi közül csak három olyan van, akiről semmit nem tudunk” – írja –, és ezek éppen a fáraó mögött állnak.
Én viszont tudom, ki ez a három fickó.
De hát kik is lehetnének ők mások, mint a másik család?
Ilyen egyszerű ez.

„A Dinteville fiúkkal szemközt ül a fáraó, akit leginkább I. Ferenc királlyal szoktak azonosítani.”
A 141. oldalon viszont elhangzik egy hosszabb beszélgetés a kételyekkel:

– A hipotézised szerint tehát a fáraóban I. Ferenc francia királyt kell látnunk. Pedig nem könnyű észrevenni a hasonlóságot a fáraó és a király között. Bármelyik Ferenc-portrét vesszük elő, sem a frizura, sem a szakállviselet nem egyezik, a homlok formája más, de legfőképp az orr különbözik. Ferencnek vékony, hosszú, szinte groteszk módon elrajzolt orra volt a festett portrékon, sőt azokon a szerepjátszó képeken is, amelyeken a polisyi képhez hasonlóan bibliai jelmezben jelent meg. A fáraónak nem olyan orra van.
– Nyilván Ferenc nem ült modellt a képhez, tehát nem természet utáni a portré…
– … viszont ott volt a király arca a pénzeken. Például egy 1529-es érmén. Középen elválasztott hosszú, vállra omló haj, sokkal keskenyebb szakáll, és persze a jól ismert gótikus orr. Sőt orrozat. Egy 1540-es ezüstérmén korona is van a fején, igaz, a haja rövidebb, de a szakáll keskeny és az orr, ha lehet, még karakteresebb.
– Elismerem, tényleg vannak különbségek. Két dolgot tehetünk: vagy megindokoljuk, miért nem hasonlít a király önmagára, vagy megtaláljuk azt, akivel azonosítani lehet a festmény fáraóját. Az első a kézenfekvőbb: a festő idealizálni próbált. Ne felejtsd el, a király jóindulatára apelláló akció eszköze volt a kép, itt nem lehetett karikírozni. Meg hát, istenem, a festő mégsem egy Holbein volt.

Márpedig a képen bizony I. Ferenc ül a trónon. Felségsértés is lenne mást ültetni oda. Mögötte meg három fia áll, balról jobbra:

  • Henrik (1519. március 31. – 1559. július 10.) dauphin, később francia király II. Henrik néven;
  • Ferenc (1518. február 28. – 1536. augusztus 10.) dauphin, Bretagne hercege;
  • Károly (1522. január 22. – 1545. szeptember 9.), Angoulême, majd Orléans hercege;

A korona fölött közvetlenül a merengő, bánatos tekintetű Ferenc látható, aki 1537-ben már halott – akárcsak a másik oldalon Loius Dinteville: „A különös, messze néző tekintet talán arra utal, hogy ő már csak spirituális értelemben tartozik a családhoz.” (131.o.)
A két bajszos férfi, míg az élő férfiaknak szakálluk is van.
Nos, igen, a Ferenc melletti Károly gyermek még, 15 múlt csak, neki bajusz sem jut.
A különböző családi képeket nézve amúgy ők eléggé hasonlítanak egymásra. Corneille de Lyon híres festményén a francia wiki Henriket, az angol Ferencet látja.
Vagy másutt, Corneille de Lyon rá is írta a festményre: François, ám a kép aláírása itt mégis ez: Portrait of Charles de France.
Így aztán ha valaki úgy gondolná, logikám fordítva kerül igazán a helyére, hogy a gyermekségben megrekedt, Louis-hoz hasonlóan a szemünkbe néző ifjú az 1537-re már halott trónörökös, s az immár pelyhedző állú, s idősebbé vált öccse a bajszos, egye fene...
Mindenesetre íme Ferencről a wikis kép és a miénk részlete egymás mellett (engem a fülcimpa erősített meg):

Míg Károly inkább tehát még csak belekukkant a politikába:

Végül pedig a királlyá beérő Henriknek kellene következnie – akinek azért egy kicsit még bolyhosodó állapotban lévő szakálla jelzi, még csak lesz belőle király –, ám sajnos róla eléggé nehéz olyan képet találni, ahol hozzá tudjuk mérni ifjúkori önmagához. De ha például megnézzük egyik fiát, François-t, aki tán a Mediciektől örökölte finomabb arcélét, máris megidéződik a fáraós képen lefestett apuka is.
Ha nagyon kitartóan ragaszkodunk egy fiatalkori Henrik felleléséhez, akkor derül csak ki igazán, minden össze van keveredve a három srácot illetően. Van egy nagyon híres mű kb. 1543-ből, amely lóháton ábrázolja őt:

 

De ezen tényleg Henrik van?
Nem inkább az általam Ferencnek mondott fiú? Vagy ha Henrik, akkor mikor sötétedett a haja ilyenné? Meg aztán a Ferencről festett lovasképen valaki egészen más van, de legalább vörös... És akkor még nem beszéltünk Medici Katalin csodálatos hóráskönyvéről, amelyen elvileg mindhárom testvér szerepel, de lehet, hogy csak kettő...

Végső soron számomra mindegy is, a három közül pontosan ki kicsoda, a lényeg, hogy egyértelműen a három testvér van a fáraó háta mögött. Aki életéből komolyabb szeletet szentelne az ügynek, segítségül íme a legteljesebb arcképcsarnok.

No igen, az uralkodókkal csak a baj van. De nem csak a jövőbenivel, hanem a jelenlegivel is.
Az említett orrozat miatt.
A korban az ábrázolásnak két ellentétes szempontnak kellett megfelelnie: egyrészt a fejedelmi kiállást kellett megjeleníteni, másrészt azonban karakterisztikusnak, egyedülállónak kellett az uralkodót bemutatni. Az eredmény így sohasem egy férfiúi tucatszépség, hanem egészében méltóságos, ám bizonyos részleteiben elnagyolt, karakterisztikus, a különlegest elrajzolva megjelenítő arckép. Az uralkodócsalád nem tagadta le az orrát, sőt!
Na jó, nem mindig. A szövegben az ellen tanújaként citált 1529-es érme szerintem éppenhogy nem mutat nagyobb orrot a festményünknél. De segítő példának ez is jó lesz.
Talán Orosz Istvánt kellene megkérni, rajzolja meg ezt a négy arcélet, hisz ha közelebbről megnézzük, a perspektíva bizony kiadja az orrok fejedelmi méreteit, csak éppen a lehető legkedvezőbb szögből, sokkal finomabban, mint a különböző családtagokról készült ábrázolások többsége (például ez).

Ja, és ki más ülne a kék-arany kombinációjú ruhában, ha nem éppen Franciaország királya?
És minek is ráírni a festményre azt, amit mindenki tud?
Van még kérdés?

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvelmeny.blog.hu/api/trackback/id/tr64484376

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.