Már miért is szűnne meg?

Azért, mert az irodalmi Nobel-díjról döntő Svéd Akadémia válságára eddig nem látszott semmiféle megoldás. És hiába is mondták, hogy majd 2019-ben adják át az idei díjat, ha egyszer mindenki csak a vállát vonogatta a megoldást firtató kérdések hallatán. Ám most szeptember folyamán végre felcsillant a remény. Több olyan döntés is született, amelynek révén ismét működőképessé válhat az Akadémia.

Sara Danius főtitkárt elsodorta a válság. Jelenleg Anders Olsson ideiglenes főtitkárként irányítja a testületet
(Forrás)

Mi is a válság kirobbantója?

2017 végén 18-an szexuális visszaélés miatt feljelentették Jean-Claude Arnault-t. (Lásd bővebben itt!) Egy olyan kulturális menedzserről van szó, aki egyrészt az egyik akadémikus férje, másrészt több taghoz olyan erős szálak fűzték, hogy gyakorta hivatkoztak rá „a 19. akadémikus”-ként. A feljelentésben szereplő esetek részben az Akadémia által támogatott intézményekben, rendezvényeken történtek. Ezen túlmenően Arnault bizalmas kapcsolatait kihasználva információkat szerzett a leendő díjazottról, anyagi előnyhöz jutva a nemzetközi fogadásokon, illetve ezeket az információkat másoknak is továbbadta. 

Hogyan esett szét az Svéd Akadémia?

A 18 tagú testület tagjának lenni nem egyszerű dolog. Ezt bizonyítja, hogy egyéb okok miatt a múltban is többen mondták le a közös munkában való részvételt. A belső feszültségek azonban olyan sokrétűek voltak, hogy a sürgető közös reformokat egy ilyen kiélezett helyzetben lehetetlen volt kialakítani. 2018 tavasza folyamán ezért egymás után további tagok függesztették fel a tagságukat. Így aztán csak 10 tag maradt meg a 18-ból, ezáltal saját szabályzata alapján, amely 12 főhöz köti a fontosabb döntéseket, teljesen működésképtelenné vált az Akadémia.

Ők hárman azonnal elhagyták az Akadémiát:  Klas Östergren (aki azóta le is mondott), Peter Englund and Kjell Espmark (Forrás)

Mire lehetett számítani?

Tulajdonképpen semmi jóra. Nagyon komoly patthelyzet alakult ki, ugyanis a távozók között volt a két utolsó főtitkár is, akik az elmúlt években nagyon komoly reformokat hajtottak végre. A nyilvánosság előtt is háborúskodás zajlott. A maradók leghangosabbja a lemondott kettő előtti főtitkár, Horace Engdahl volt. Bár többen éppen az ő távozását szerették volna látni, úgy tűnik, pozícióját meg tudta védeni. A személye viszont mindenképpen árnyékot vet az Akadémiára, hiszen az utóbbi két főtitkár népszerűbb, elismertebb személyiségnek számít. Éppen tehát az ő maradása erősítette meg a patthelyzetet, amelyre így belülről nem érkezhetett megoldás. Ha ő lemondott volna, 3 távozó visszatér, így lett volna ismét 12 tagú a testület.
(Egy kis összefoglaló ezen három főtitkár működéséről.)

Hogyan nyeri vissza működőképességét az Akadémia?

2018 májusában azt már sikerült eldönteni, hogy a tagság ne szóljon egy életre, ha a megválasztott tag ezt határozottan nem akarja. Így május másodikán 4 tagot elengedtek az Akadémia kötelékéből. Ezek között a már régebb óta a távollét mellett döntőkön kívül ott volt a botrány miatt távozó Klas Östergren és Sara Stridberg is, akik egészen friss tagjai voltak a testületnek – úgy látszik, nekik ennyi elég is volt ebből a szerepből.
Az új tagok megválasztásához viszont meg kellett találni a megoldást. Komoly jogászkodás után végül is most szeptemberben az Akadémia a saját szabályzatára hivatkozva új tagok megválasztását tervezi. Nem teljesen egyértelmű, de úgy tűnik, hogy az a három tag, aki a vita miatt lépett ki, adott esetben a passzivitásával támogatná e folyamatot. Ezt arra alapozzák, hogy míg a fent említettek tényleg véglegesen befejezték, addig Arnault felesége és ez a három tag egyelőre csak a nem vesz részt státuszban van. Sara Danius azonban egy Fb-bejegyzésében azt írta, hogy nincsenek tervei. Peter Englund viszont elképzelhetőnek tartja a dolgot.
Másrészt, arra az esetre, ha mégiscsak 10 fővel kellene döntést hozni, az akadémikusok azt olvasták ki a szabályzatukból, hogy a királyhoz ilyen vészhelyzetekben méltányossággal lehet fordulni. A király pedig támogatná az Akadémiát.

Akkor hamarosan megvan a megoldás?

Úgy tűnik, igen. Azért van némi bizonytalanság. Az irodalmi díj esetében a Nobel Alapítvány az Akadémia fölött áll. A végletekig demokratikus Svédországban eddig sem avatkozott ugyan bele komolyan az Akadémia munkájába, de teljesen bizonyos, hogy nyomás alá helyezi a testületet, és elvárja, hogy az Akadémia átláthatóbban működjön a jövőben. Ugyanakkor mivel éppen a reformokat eddig képviselők léptek ki, az Akadémia nem fogja visszanyerni a bizalmat. Engdahl egyértelműen negatív szereplő marad (lásd!), és a testület komoly kritikákra számíthat a jövőben. 

Mikor lesz legközelebb Nobel-díjas?

Jogilag az év folyamán minden lezárható lesz, vagyis szervezetileg hamarosan működőképessé válhat az Akadémia. Ahogy azt korábban bejelentették, 2019-ben adják át az idei díjat is. Valószínűleg a 2018-as díjazott kiválasztása eljutott egy bizonyos pontig, tehát legalább egy szűkített lista erre az évre is előállt, vagyis egyáltalán nem nagy munka a két díjazott kiválasztása. Ellenben, ahogy mondtam, az irodalmi Nobel-díjat mindig is sokan kritizálták, de így, hogy a közvélemény által kifejezetten támogatott tagok visszatérése pillanatnyilag esélytelennek tűnik, az akadémikusokra kevesen fognak jó szemmel tekinteni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.