2011.10.09. 20:50
Izgalmak nélkül
Perlrott Csaba izgalmas festő. Képein a 20. század első évtizedeinek modernista jellegzetességein túl El Greco hatása a legfontosabb. El Grecónak köszönhetően festményei dinamikusak, mozgalmasak. Még egy kőfal is vibrál, szinte él - nem beszélve a természetről. Még a leginkább kubista (jellegű) művén is legalább a struktúrába csempész be egy kígyóvonalat. A végeredmény tehát mindig valami lelkesítő, buzdító. El sem tudom képzelni, hogy ülve nézzek egy Perlrott-képet. Ugrálni kell előtte, s föl-alá járkálni...
Ehhez képest a következő festményt lehet megvásárolni:
Ennek a képnek elsődleges jellegzetessége a homlokzatiság. Mint az archaikus ábrázolásokon, minden részlet felénk néz, s minden mintha egy síkban lenne. Hiába a kerítés-házak-nagy ház hármassága, ezek inkább egymás fölöttiségükkel tűnnek térbelinek - valójában nincsen tér a képen. Ráadásul a kép főterében lévő kerítés is esetlegesen tér csak el a szabályostól, lécei pedig vaskosak, tömörek. Az egész kép hangulata az élénkebb árnyalatok ellenére is komor, nyomasztó.
De lássuk, milyen is a Perlott-táj, a Perlrott-falu (Nagybányai részlet (Falurészlet), 1920 körül, 60,5×78,5 cm; Olaj, vászon):
Amilyennek a felvezetésben írtam: mozgalmas, mintha a szél borzolná, mintha a házfalak is mellkasként tágulnának, s ráadásul a növényzet, az ég - a természet hangsúlyos eleme a festménynek.
Még ha egy komorabb képet választok, a természet akkor is maximum sündisznóállásban borzolódik - de él, mozog...
Még zárásként egy többszintes települést bemásolok ide (Wertheim am Main, 1923 körül, Olaj, vászon, 75 x 85 cm).
Nincs kerítés az előtérben.
PS.: A névmánia ellen szoktam felszólalni. Itt is csak annyit tudok írni, hiába a szignó, még az is, ha ezt tényleg eredeti, Perlrottot nem emiatt szeretjük. Ez a festmény kétségtelenül érdekes, de korántsem olyan kidolgozott, olyan átgondolt, mint Perlrott Csaba tetszőlegesen kiválasztott festménye.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vargarockzsolt 2011.10.09. 22:06:31
Perlrott képeit én is nagyon szeretem, a nagybányaiak kiállításán figyeltem fel rá, de az nem jutott eszembe, hogy El Greco hatását keressem a képein, pedig tényleg... A Nagybányai műterem modellekkel című képe az egyik kedvencem, és azon is ott vannak azok a hideg színek és a megkonstruált rend mögött az az ideges feszültség, mint El Greconál.