TIZENHARMADIK FEJEZET,
melyben a Kedves Olvasó

Van ez az igazságtalanság. Ezt érezte. Próbálta leküzdeni, de nem ment. Mindig visszajött, és nem hagyta olvasni. Ment a fejében, ahelyett, hogy a szöveg ment volna a fejébe. Túl szimpla ez így, de ez az igazság. Ez így volt. Hogy van az EP. Még egy rendes magyar szaka sincs. Csak valami TTK. És akkor ilyen lilába meg keménybe kötik, amit ír. De ez még hagyján, mert kinyitva legalább nem látszik. Hanem hogy kinyitja, és olvassa, és abszolút a jó szándék, azaz ha abszolút, akkor nincs előjel, nincs jelző, tehát akkor szándék van, elszánás, hogy azért is, ő sort sor után rak, és halad és lapoz, lesz, ami lesz. Csak hogy közben nem lehet kérdezni. Ez az igazságtalanság.
Pedig elképzeli, s akkor aztán hiába rak sort sor után, meddő az egész. Még annyira se halad, mint addig, mert így már kérdés se merül föl, hisz a képzelet az úr. (Jé, hogy a víz azúr...)
Föl kéne hívni.

Hogy te, Péterkém. Mert azért Petikém, az mégse. Az már sok. Az már olyan, mintha nem csak a könyvet, de úgy kilóra őtet is már venném meg. Szóval hogy, Péterkém, fasza ez az egész. Meg én megértem, hogy te ilyenekre pörögsz, csak aztat mondd már el - de ez így mégse fog menni. Ő nem ilyen. Így senkivel nem beszél. Még ha belekényszerítik se. Sem ez a hangütés, sem ez a formátlanság sem neki, sem EP-nek nem sajátja. Majd pont most mondana így?
Kedves Péter!
Nem, ez nem megy manapság. Levélben se. Akkor már Tisztelt Esterházy Úr. De az meg viszont udvariatlan, hiszen ő mint Olvasó eleve le lett kedvesezve. Axiomatikusan. Már a vásárláskor. Vagy még az írás aktusában. Hát akkor nem lehet vissza nem kedveselni.
Valahogy in medias kéne. Halló? (Ezt kérdezve.) Azt szeretném kérdezni. (Ezt meg kijelentve.)
De hát egy EP-t nem is lehet csak úgy fölhívni. De ezt most még elhárítja. (A képzelet az úr, stb.) Van mobilja, vagy a fia nincs otthon, mégis fölveszi ezért. Mindegy. EP megoldja, hogy fölvegye.
Kezd komolyodni a gondolat. Ez már egészen konkrét. Itt már részletekbe ment bele. Ez most már terv kezd lenni. Kidolgozást, kidolgozást!
Töpreng, mélázik. Belátja, hogy ha tényleg, akkor ő csak nyökögne. Ha nem egyből, akkor egy kicsit később. Mert szeretne szellemes lenni, meg igaz is. És abból gondolkodás lenne, aztán meg kapkodás. Nyökögne.
Bazd meg, EP, a csíkjaidat. Hívjon fel téged a radai. Tekerje a makkodon a tárcsázót az a jó kurva. Stb.
Már röhög. Ez jól esett. Ez a kis büntetlen parasztkodás. A jólesés abban a makkodonban már látszik is. Azt már csak úgy fabrikálta. Örömből.
De azért ez az EP is csak egy köcsög burzsoá lehet. Ilyen kizsákmányoló kapitalista fasz. Ül a saját intézménye tetején, és onnan lóg le a lába. Aztán fölhívni se lehet.
Üdvözöljük. Ön az E&P telefonos ügyszolgálatot hívta. Felhívjuk figyelmét, hogy a beszélgetést rögzítjük. Kérjük, jegyezze fel a beszélgetés időpontját, hogy az esetleges későbbi ügyintézés folyamán hivatkozni tudjon rá.
Inglisszpíkörz, plíz, pressznájn.
(Ó, hogy ezeknek lehet valami szerződésük a szolgáltatókkal, hogy százalékot kapnak az időhúzásért.)
Egyes gomb: Autogram kérése és személyes emléktárgyak rendelése.
(Hova szarjak, te jó ég!)
Kettes gomb: Általános információk.
(Na, ez lesz az!)
Egyes gomb: EP életrajza.
Kettes gomb: EP publikációs listája.
(Elbasztam, a csillaggal általában vissza lehet lépni. Ó, ez csak pittyeg. Akkor a kereszt. Ja, keresztet neki. Na most meg újra elölről indul. Na, ez az, új infó...)
Hármas gomb: Felkérés előadásra, konferenciameghívások.
Négyes gomb: Támogatások befizetése.
(Mindegy, most már ki kell várni. Majd csak elérünk a végére.)
Nyolcas gomb: ügyintéző kapcsolása.
- Űdvözlöm. Az azonosítóm EP1956.b67. Miben segíthetek?
- Öööö. Keziccsókolom. Én megvettem ezt az Estit, és tényleg minden szempontból kielégítő. Mármint hogy azaz nekem tetszik. Csak nem értek egy dolgot...
- Szövegértelmezési problémája van?
- Igen. Hogy vannak ezek a...
- Ha ellátogat a honlapunkra, és a Letölthető formanyomtatványokra kattint, akkor találni fogy Szövegértelmezési problémák című nyomtatványt. Kérem, azt töltse ki, és küldje el nekünk. Lehet postai úton, faxon vagy elektronikusan. Amennyiben a formanyomtatvánnyal kapcsolatban kérdése van, a hatos gombot kell megnyomnia, majd a négyeset.
Tudok még valamiben segíteni?
- ... mm
- Akkor köszönjük hívását!

Pi-pi-pi.

Hát ez nem lelkizett. Na, akkor most lehet menni a honlapra.
www.ep.hu/ugyfelszolg
Öcsém, mik vannak itt...
Hibabejelentő űrlap. Hát mit jelentsek be. Hogy azt a trabantost még ott az elején jól elhibáztad. Mer aztán most már mindenki felismer, nem bűnözhetsz csak úgy a nyelvvel onnantól.
Vagy hogy nem kellett volna itt, ebben az országban Európát emlegetni állandóan. Hiszen hát itt még benne van a zsigerekben, hogy egyszercsak az ország, 100 éve is alig, csak úgy lelappadt. Mintegy coitus közben. És hát lehetett reménykedni, hogy csak késik az éji homályban az állapot visszatérte, de csak nem akart... Most már úgy kezdjük megszokni, hogy a méret ekkora, de azért az emlék csak emlék, hogy így megkisebbedett, s ez fájó. Úgyhogy itt nem akar feloldódni senki, meg a nagy egész se úgy vonzó. Szóval nem kéne itt európázni így hangosan. Csinálni azt kéne. Azt nagyon is. De csöndben, vagy maximum fütyülve. Igen, ez a fütyülés lehetne (musz) az EP élete leginkább...
Na jó, de a mi ügyünkhöz más lap kell. Aszondja Ötletek, javaslatok... mmm... Politikai vonatkozások űrlapja... Szemrehányási nyomtatvány... Na, megvan!
Jó, adatokat megadtam. Anyám, mélem, telefonom. Oké. És akkor a citátumhoz oldalszámot írok, kiadás évével természetesen, ahogy az apróbetűs kéri. És akkor a kérdés. Van hat sor... Hát bővebben, gondolom, ne is kérdezzenek. Az már javaslat.
Az író használja ezt a három gondolatjelet egymás után. Miért?
Jól megkérdéseztem őket. Epét fognak hányni.
Á, úgyse, majd küldenek egy sablon választ. Mindegy is.
Most büszke. Mert megkérdezte. Igaz, írásban csak. Igaz, csak az ügyfélszolgálatát.

***

Két hét múlva levelet kapott. A formaságok után a következő szöveget találta:
Kérdésére a válasz az adott mű 297. oldalán található:
„Áttérek a gondolatjelezésre --- pont-pont-pont helyett --- Céline, Gombrovicz --- nem állhatom a pont-pont-pontot --- pedig lehet, hogy ugyanaz”.
És záró formaságok...

Bár a kérdezést tartotta fontosnak (Hisz úgy élt, eső előtt köpönyeg. Azaz felkészült mindenre. Nem voltak illúzió.), mégis felkavarta ez a szenvtelenül pimasz, kioktató válasz. Ez a te, mamlasz, nem figyeltél olvasás közben?!
De hát mit magyaráz meg ez a mondat?
Nem ad választ a kérdés következő lehasadó szilánkjaira: Miért nem elég egy vonal neki? Egyáltalán, miért csinálta ezt? Vagy honnan vette? Örökölte? Hogy kell ezt hangosan felolvasni? És különben is: Céline Dion, vagy kiazisten?!
Pedig ezt nem az ügyfélszolgálat írta, hanem EP, személyesen. Ugyan közben szinte látta, ahogy a fiatalember lehajtja a fejét.
De hát ez a szinte volt EP élete.
----
A könyv tartalomjegyzéke:
http://konyvelmeny.blog.hu/media/image/estitart.htm

A könyv bemutatása:
konyvelmeny.blog.hu/2010/11/30/esterhazy_peter_esti_1

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.