2015.11.12. 22:08
Kicsoda Adonisz (Ali Ahmad Said Esber)?
Ma már bizonyos vagyok,
hogy van a költészetnek egy fekete lova,
amely elkíséri, ha útra kel.
(Száműzetés, 65. oldal, Varga Mátyás fordítása)
Adonisz szíriai költő. Ma Párizsban él, és az arabon kívül franciául is ír. Angolul Adunis néven hivatkoznak rá.
Azt szokták írni, hogy az irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyesei között tartják 1988 óta számon. Méghozzá azért, mert 1988-ban Artur Lundkvist, a Svéd Akadémia tagja Naguib Mahfúz Nobele kapcsán kottyantotta el, hogy ő Adoniszt támogatta – ez Kjell Espmark könyvében olvasható (187. oldal).
Életéről csupán annyit, hogy 1930. január elsején született. Fiatalon belevetette magát az önálló Szíria megújításába, de ez a közéleti lelkesedés politikai okokból történő bebörtönzéssel ért véget. 1956-ban ezért a közeli Bejrútba költözött, és fokozatonként egyre szorosabb szálak fűzték Párizshoz. Ide véglegesen 1985-ben települt át.
Számtalan díja közül kettőt említek csak: a háromévente kiosztott Goethepreist 2011-ből, ill. az America Awardot 2003-ból. Mindkettő nagyon különleges és jelentős díj, és jelzi a szerző általános nemzetközi elismertségét.
A Tükör Orfeusznak című kötete abból az alkalomból jelent meg, hogy 2014-ben barátjával, a szintén neves költő Yves Bonnefoy-jal együtt megkapták a Janus Pannonius-díjat.
| A kötetről: Arab költőt nem az arab világ kontextusában olvasni esélytelen. Közben nem a híreket meg a prekoncepciókat belobbantani. Viszont izgalmas a magyar közép-európaiság szempontjából. Hogy azt mondja magának, ne legyél se rebellis, se megalkuvó (Az első kémia). Hogy van egy kultúra, aminek a része vagy, de nem fogad el, és befogadni sem lehet kritika nélkül. És jön az otthontalanság, a nem a karakterből következő lázadás (sőt inkább a személyes karakterbeli idegenség ettől), a lázadásba taszítottság (mert az építő jellegű kritika is lázadás). Aztán a másik kultúra (nyugati, New York-i) sem lehet kritikátlan ideál. Azt is szembesíteni kell kegyetlen méltánytalanságaival… Középen lenni – ünnepelt és furcsállt kívülállásban. (Mert A költők-nek „Nincsen saját helyük.") És a befogadó szempontjából mindez az arab kulturális pillér meg nem érthetőségében. Hogy az egészet értem (érteni vélem), de a részleteket nagyon sokszor nem. Különösen így volt ez a hosszúverseknél. (És köszönöm a vadságát és klasszicizálódását, mert felköltötte bennem Kassákot!) |
A JP-díj fent belinkelt honlapja jó magyar nyelvű forrás. A Wikin egyelőre még csak idegen nyelveken olvashatunk róla: ha már Párizsban él, a francia változatot tekintsük alapnak.
Adonisz költeményeiből néhányat megtalálni az interneten magyarul is, de talán célszerű a Kalligram oldalán kezdeni az arab irodalomról írott bevezetővel.
A Terebessen Varga Mátyás fordításában olyan válogatás szerepel, ami az európai kultúrkörhöz kötődik, s így könnyebben befogadható.
A Nagy Világban Tüske László már beljebb visz minket az arab kultúrkörbe, illetve Adonisz költői világába.
A Qasszábin és az írás című vers fókuszálja a szerző jellegzetességeit, stilisztikailag és tematikailag is, hiszen célzatosan önelemző, áttekintő jelleggel ruházta fel. A kötetben sajnos nem szerepel, hogy Qasszábin Adonisz szülőfaluja – ezzel az infóval egy fokkal könnyebb útja van az olvasónak.
És itt egy szép, angol nyelvű, díjnyertes válogatás, bevezetővel.
A bejegyzéshez zárásul nem az arcképét mellékeltem, hanem kalligrafikus képzőművészeti alkotásainak egyikét, melyet itt találtam.
A Nobel-esélyeiről irodalmi szempontból nehezen formálok véleményt.
Ahogy a kötet fenti értékeléséből kitűnik, nehéz volt közel kerülnöm hozzá. De voltak nagyon szép közös pillanataink, és a kedvenc versemet be is linkelem: http://moly.hu/karcok/609865
Zárásként arról biztosíthatok mindenkit, Adonisz az önmagának kitűzött célt elérte
(18. oldal; Szélfútta levelek, 24.):
élj fénylően írj egy verset és menj:
adj helyet a földön
Szólj hozzá!
Címkék: vers nobel arabs
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.