Ez a bejegyzés a moly.hu közösségnek köszönhető. Egy kihíváson vettem részt, melyen újraolvastam a sok Sherlock Holmes-történetet. Mivel már sokadszorra tettem, az érdekességet azzal növeltem, hogy kiirkáltam a szövegben megemlített dátumokat (hónap- és/vagy napmegjelölés).
Mivel sok történetben véleményes az időpontok datálása, felhasználtam egy nagyon átgondolt rajongói lap következtetéseit is. Ezeket a dátumkiegészítéseket zárójelbe tettem.

január:

1885/1/4: minden a legnagyobb rendben volt körülöttünk egészen 85 januárjáig. Negyedikén a reggelinél történt, hogy apám egyszerre felkiáltott a meglepetéstől. Felnézek, és azt látom, hogy egy nyitott boríték van az egyik kezében, a másik tenyerén pedig öt száraz narancsmag.
+ Átnéztem a dundeei jegyzékeket, és amikor megláttam, hogy a Lone Star ott horgonyzott 1885 januárjában, a gyanúm egyből bizonyossággá változott.
(Az öt narancsmag, Nikowitz Oszkár fordítása)

1891/1/4: Január 4-én keresztezte az utamat – kezdte. – 23-án már kellemetlen volt számomra. Február közepén kényelmetlennek találtam a helyzetemet. Március végén már a terveimben is akadályozott. Most, április vége felé már az a veszély fenyeget, hogy elveszítem személyes szabadságomat a maga szakadatlan munkája miatt. A helyzet egyre tarthatatlanabb.
(Az utolsó eset, Katona Tamás fordítása)

1895/1: Aged forty-four. . . . Came to London in 1893. Shot a man over cards in a night-club in the Waterloo Road in January, 1895. Man died, but he was shown to have been the aggressor in the row . . . . Killer Evans released in 1901.
Kora: negyvenhat év. [...] 1893-ban érkezett Londonba. 1895 januárjában egy Waterloo Road-i Night Clubban kártyaparti közben lepuffantott egy férfit. Mint kiderült, önvédelemből tüzelt, mert az áldozat lépett fel támadólag. [...] Az enyhe ítélet következtében Killer Evans 1901-ben szabadult a börtönből.
(A három Garrideb története, The Adventure of the Three Garridebs, Ádám Szilvi fordítása)

1903/1: I find from my notebook that it was in January, 1903, just after the conclusion of the Boer War, that I had my visit from Mr. James M. Dodd, a big, fresh, sunburned, upstanding Briton. The good Watson had at that time deserted me for a wife, the only selfish action which I can recall in our association. I was alone.
Naplóm szerint a következő eset 1903 januárjában történt, közvetlenül a búr háború befejezése után. Egy napbarnított, egyenes tartású, öles termetű briton látogatott el hozzám, név szerint Mr. James M. Dodd.
A jó Watson az idő tájt „cserbenhagyott” a felesége kedvéért. Ha jól emlékszem, hosszú kapcsolatunk során ez volt az egyedüli önző cselekedete. Magamra maradtam tehát.
+ When I joined up in January, 1901 — just two years ago — young Godfrey Emsworth had joined the same squadron.
Éppen két évvel ezelőtt, 1901 januárjában vonultam be. Az ifjú Godfrey Emsworth is ugyanabba a lovasszázadba került, mint én.
(A holtsápadt katona, The Adventure of the Blanched Soldier, Ádám Szilvia fordítása)

február:

(1886/)2: Tiszta, hideg februári nap volt, a tegnap esett hó ragyogott a téli napsütésben.
(A berillköves diadém, Boronkay Zsuzsa fordítása)

1892/2/13: Here is the robbery in the train de-luxe to the Riviera on February 13, 1892.
...a francia luxusvonat kirablása a Riviérán, 1892. február 13-án.
(A Mazarin-gyémánt esete, The Adventure of the Mazarin Stone, Tiborszky Péter fordítása)

(1897)/2: We were fairly accustomed to receive weird telegrams at Baker Street, but I have a particular recollection of one which reached us on a gloomy February morning, some seven or eight years ago, and gave Mr. Sherlock Holmes a puzzled quarter of an hour.
A Baker Streeten hozzá voltunk szokva ahhoz, hogy fura táviratokat kapunk, egy azonban különösen megmaradt az emlékezetemben. Úgy hét-nyolc évvel ezelőtt, egy borús februári reggelen kaptuk, és Sherlock Holmesnak jó negyedórás eredménytelen fejtörést okozott.
(Az eltűnt hátvéd, The Adventure of the Missing Three-Quarter, Nikowitz Oszkár fordítása)

március:

?/3/25: Március 25-én beköltöztem a Brook Street-i házba, és nagyjából az előbb elmondott feltételekkel láttam munkához.
(A bentlakó beteg, Katona Tamás fordítása)

„1869. március”, alatta pedig a következő rejtélyes bejegyzések sorakoztak:
„Márc. 4. Jött Hudson. A helyzet változatlan.
Márc. 7. Narancsmagok elindítva: McCauley, Paramore, John Swain (St. Augustine-ban).
Márc. 9. McCauley elintézve.
Márc. 10. John Swain elintézve.
Márc. 12. Látogatás Paramore-nál. Minden rendben.”
+
1883/3/10; 5/2: Egy napon, 1883 márciusában, az ezredes tányérja mellett, az asztalon egy külföldről érkezett levél feküdt, mint azt a bélyeg elárulta. Szokatlan dolog volt, hogy levelet kap, hiszen a számláit mind készpénzben fizette, barátokkal, ismerősökkel pedig nem érintkezett. „Nocsak, India! – kiáltott föl, amint kézbe vette. – Pondicherryben adták postára.”
+ A levél 1883. március tizedikén érkezett. A bácsikám két héttel később halt meg, május másodikán este.
(Az öt narancsmag, Nikowitz Oszkár fordítása)

1883/3: „Mortimer, James, 1882-től a seborvosok királyi testületének tagja, lakhelye Grimpen, Dartmoor, Devon megye. Gyakorlat 1882–1884, Viktória kórház, London. A Jackson-díj kitüntetettje. Pályanyertes munkája: Betegség és degeneráció. A Svéd Orvosi Társaság levelező tagja. Szerzője a következő dolgozatoknak: Atavisztikus jelenségek (Sebészek Lapja, 1882), A haladás mint olyan (Lélektani Közlemények, 1883. márciusi szám). Egészségügyi felügyelője Grimpen, Thorsley és High Barrow községeknek.”
(Orvosi Névmutató, Sherlock Holmes és módszere, A sátán kutyája, Fordította: Árkos Antal)

1888/3/20: Egy este – 1888. március havának huszadik napján – éppen egyik betegemtől tértem haza, mivel újból elkezdtem a magánorvosi gyakorlatot, s utam a Baker Streeten vezetett keresztül. Ahogy elhaladtam a jól ismert kapu előtt, amelyről a Négyek jelé-nek esete óta mindig az udvarlásom története jut eszembe, erős kísértést éreztem, hogy fölkeressem Holmest, és megtudjam, vajon most miféle ügynek szenteli egyedülálló képességeit.
(Botrány Csehországban, Takácsy Gizella fordítása)

1892/3: "I find it recorded in my notebook that it was a bleak and windy day towards the end of March in the year 1892."
Feljegyzéseim szerint az eset egy fagyos, szeles, március végi napon történt az 1892. esztendőben.
"It is late in March, so quarter-day is at hand."
"It was a cold, dark March evening, with a sharp wind and a fine rain beating upon our faces, a fit setting for the wild common over which our road passed and the tragic goal to which it led us."
Hideg, sötét márciusi este volt, erős szél fújt, és finom eső hullott az arcunkra, s az útszéli kopasz fák kísértetiesen ráztánk felénk ágaikat a szélben.
"It was about five o’clock, and the shadows of the March evening were beginning to fall, when an excited rustic rushed into our room."
Körülbelül öt óra volt, a márciusi este árnyai már homályossá tették a szobát, mikor egy izgatott ember rontott be az ajtón.
(A wisteria-lak titka, The Adventure of Wisteria Lodge, Lengyel Miklósné fordítása)

1894/3/30: Yet it was upon this easy-going young aristocrat that death came, in most strange and unexpected form, between the hours of ten and eleven-twenty on the night of March 30, 1894.
(The Adventure of the Empty House)
Annál megdöbbentőbb volt a hír, hogy épp ez, az ifjúkora ellenére kissé komótos életet élő, nem sok vizet zavaró arisztokrata fiú 1894. március 30-án éjszaka tíz és tizenegy óra húsz perc között gyilkos kéznek esett rejtélyes és megfoghatatlan körülmények között áldozatul.
(A lakatlan ház, Takácsy Gizella fordítása)

1897/3/16: 1897 tavaszán történt az eset, amikor Holmes vasszervezete szokatlan tüneteket produkált, egészségi állapota láthatóan megrendült a szünet nélküli, alapos és kemény munka következtében, amit csak súlyosbítottak alkalmanként rátörő hóbortjai.
+
Ez a két ember rontott be váratlanul kis nappalinkba március 16-án, egy keddi napon, röviddel azután, hogy reggelinket elköltöttük.
(Az ördög lába, Takácsy Gizella fordítása)

április:

1883/4: 1883-at írtunk, amikor egy kora áprilisi reggelen arra ébredtem, hogy Sherlock Holmes ott áll talpig felöltözve az ágyam mellett.
(A pettyes pánt, Takácsy Gizella fordítása)

1887/4/14: Elég sok időbe telt, amíg barátomnak, Sherlock Holmesnak egészsége az 1887. tavaszi rettenetes fáradalmak után helyreállt.
+
Jegyzeteimből látom, hogy április 14-én kaptam meg azt a táviratot Lyonból, amelyből megtudtam, hogy Holmes betegen fekszik a Dulong-szállóban. Huszonnégy óra sem pergett le, én már ott voltam a betegágya, mellett, és megkönnyebbülve láttam, hogy a tünetek nem veszélyesek.
(A reigate-i urak, Katona Tamás fordítása)

(1888/4/)14: Az „Eltűnt” címszó alatt így folytatódott: „...14-én délelőtt Hosmer Angel úr. Körülbelül öt láb hét hüvelyk magas, erős felépítésű, arca halvány, haja fekete, középütt kissé kopaszodó; fekete bajusza, dús, fekete oldalszakálla van. Sötét szemüveget hord, beszéde erőtlen, suttogó. Utoljára fekete, selyemmel szegélyezett frakkot, fekete, arany Albert-lánccal díszített mellényt, szürke Harris-tweed nadrágot, cúgos, magas szárú cipője fölött barna lábszárvédőt viselt. Valamelyik Leadenhall Street-i irodában állt alkalmazásban. Aki tud róla valamit stb. stb.”
(Az eltűnt vőlegény, Nikowitz Oszkár fordítása)

1891/4/24: 1890 telén és 1891 kora tavaszán azt olvastam az újságokban, hogy Holmest a francia kormány kérte fel egy nagy fontosságú ügy kivizsgálására, és Holmes Narbonne-ból és Nimes-ből írt leveléből arra következtethettem, hogy franciaországi tartózkodása hosszas lesz. Éppen ezért meglepődtem, mikor április 24-én este egyszerre csak beállított a rendelőmbe. Még sápadtabb, még soványabb volt, mint máskor.
(Az utolsó eset, Katona Tamás fordítása)

1895/4/23: On referring to my notebook for the year 1895, I find that it was upon Saturday, the 23d of April, that we first heard of Miss Violet Smith.
(The Adventure of the Solitary Cyclist)
A feljegyzéseim szerint 1895. április 23-án, egy szombati napon jelent meg az életünkben Violet Smith kisasszony.
(A magányos biciklista, Takácsy Gizella fordítása)

május:

1847. május 4-én járt erre egy utas, aki az előzőekben leírt látványt figyelte.
(A bíborvörös dolgozószoba, II.1., Tury Gyula fordítása)

1884/5: Néhány évvel ezelőtt, egész pontosan 1884 májusában, egy úr érkezett Leebe, nevezett Neville St. Clair, aki igen tehetős embernek tűnt. Vett egy nagy villát, nagyon szép parkot csináltatott köré, és általában igen nagy lábon élt.
(A ferde szájú, Nikowitz Oszkár fordítása)

(1887)/5/23: Mikor a nagybátyám a jelenlegi kormányban külügyminiszter lett, több titkos munkát rám bízott, és mivel mindig sikerrel oldottam meg a feladatot, jó véleménye volt tudásomról és tapintatomról. Körülbelül két hónappal ezelőtt, pontosan május 23-án behívott a dolgozószobájába, megdicsért, hogy jól végeztem a munkámat, és elárulta, hogy újabb bizalmas feladatot oszt ki rám.
+
„Tíz font jutalom. - Milyen számú bérkocsi tett le utast május 23-án este háromnegyed tízkor a külügyminisztérium Charles Street-i ajtajában vagy közelében. Értesítéseket Baker Street 221/B címre.”
(A haditengerészeti szerződés, Katona Tamás fordítása)

(1889)/5: Stapleton bűnözői tevékenysége nem csupán erre az egyetlen ügyre korlátozódott. Itt arra gondolok, hogy az utolsó három év alatt négy olyan nagyobb betörés történt nyugati megyéinkben, melyeknek tetteseit mindmáig nem sikerült felkutatnia a rendőrségnek. A legutolsó a Folkestone Court-i eset, amely idén májusban történt, s azzal emelkedett ki a többi közül, hogy a meglepett álarcos bűnöző hidegvérűen lelőtte az útjába állott küldöncfiút. Nem vitás, hogy Stapletonnak mindenképp szert kellett tennie új pénzforrásokra, hiszen vagyona lassan elfolyt, így tehát éveken keresztül élte a kétségbeesett és mindenre képes útonálló életét.
(15. Néhány hét múlva…, A sátán kutyája, Fordította: Árkos Antal)

1891/5/3-4: Május 3-án értünk Meiringen kis falujába, és idősebb Peter Steiler szállodájában, az Englischer Hofban szálltunk meg. A házigazda értelmes ember volt, kitűnően beszélt angolul - nem csoda, három évig pincérkedett a londoni Grosvenor-szállóban. Tanácsára 4-én délután útnak indultunk, át akartunk vágni a hegyeken, és az éjszakát Rosenlauiban, egy parányi hegyi faluban akartuk tölteni.
(Az utolsó eset, Katona Tamás fordítása)

1891/5/6, 7: James Moriarty ezredes most megjelent és bátyja emlékét védelmező levelei mégis megszólalásra kényszerítenek, el kell mondanom az eseményeket, ahogy történtek, nincs más választásom. A teljes igazságot csak én ismerem, és úgy érzem, elérkezett az az idő, amikor nincs értelme a további hallgatásnak. Tudomásom szerint csak három beszámoló látott napvilágot: a Journal de Genépe 1891. május 6-i cikke, a Reuter irodának az angol újságokban megjelent május 7-i jelentése, és végül az előbb említett levelek. Az első kettő túlságosan tömör, az utóbbi pedig, mint most bizonyítani fogom, szemérmetlen kifacsarása a tényeknek.
(Az utolsó eset, Katona Tamás fordítása)

(1901)/5/1 és 13: On May 1st the boy arrived, that being the beginning of the summer term.
Május elején, vagyis a nyári negyedév kezdetén meg is érkezett a fiú.
+ He was last seen on the night of May 13th — that is, the night of last Monday.
Május 13-án este látták utoljára, vagyis hétfő este.
(The Adventure of the Priory School, Szökés az internátusból, Nikowitz Oszkár fordítása)

(1903)/5: Így esett, hogy az a szép májusi este kettesben talált bennünket Holmesszal egy első osztályú kupéban, amint Shoscombe parányi feltételes vasúti megállója felé döcögtünk.
(A shoscombe-i kripta esete, Tiborszky Péter fordítása)

június:

(1889)/6: A munka megkezdése után három hónapig nagyon sok tennivalóm volt, még barátomat, Sherlock Holmest is alig-alig láttam, mert nekem nem volt időm eljárni a Baker Streetre, ő pedig ritkán mozdult ki hazulról, ha hivatása nem kényszerítette rá. Meg is lepődtem, amikor egy szép júniusi reggel – éppen az orvosi folyóiratot olvasgattam reggeli után – megszólalt a csengő, és meghallottam régi barátom magas, mondhatnám, éles hangját.
+
Ezek szerint maga a tűznél melengette a lábát, és bármilyen nedves is ez a június, egészséges ember mégsem tette volna ezt.
(A tőzsdeügynök titkára, Katona Tamás fordítása)

(1889)/6/3: Június 3-án, vagyis hétfőn, délután három óra tájban McCarthy elindult otthonról, Hatherleyből, és lement a Boscombe Poolhoz, amely tulajdonképpen egy kis tó, a Boscombe-völgyben futó patak kiöblösödése. McCarthy délelőtt Rossban járt a béresével, és azt mondta neki, hogy sietnie kell, mert háromkor fontos találkozója van valakivel. Erről a találkozóról aztán nem került élve haza.
(A Boscombe-völgyi rejtély, Nikowitz Oszkár fordítása)

(1889)/6/4: Június negyedikén Sir Charles kinyilvánította azt a szándékát, hogy másnap Londonba utazik, és megparancsolta Barrymore-nak, hogy csomagolja be poggyászát. Este kiment szokásos lefekvés előtti sétájára; ilyenkor mindig elszívott egy szivart is. E sétáról azonban nem tért vissza. (Idézet a Devoni Híradó ez év június tizennegyediki számából, Sir Charles Baskerville halálának körülményeiről)
(2. Az elátkozott család, A sátán kutyája, Fordította: Árkos Antal)

1889/6/19: Egy este – 89 júniusában –, éppen az idő tájt, amikor már kezd ásítozni és az órára pislogni az ember, megszólalt a csengőnk.
+
Péntek, június tizenkilencedike. (ópiumbarlangban)
(A ferde szájú, Nikowitz Oszkár fordítása)

1895/6: "In June of ‘95, only one of their line had reached a home port. It was the Rock of Gibraltar, their largest and best boat. A reference to the passenger list showed that Miss Fraser, of Adelaide, with her maid had made the voyage in her. The boat was now somewhere south of the Suez Canal on her way to Australia. Her officers were the same as in ‘95, with one exception. The first officer, Mr. Jack Crocker, had been made a captain and was to take charge of their new ship, the Bass Rock, sailing in two days’ time from Southampton."
(The Adventure of the Abbey Grange)
1895 júniusában egyetlen hajójuk ért hazai kikötőbe, a Rock of Gibraltár, amely a társaság legjobb és legnagyobb hajója volt. Az utaslistán szerepelt az adelaide-i Miss Fraser és cselédje neve, tehát ezzel a hajóval érkeztek. A hajó most Ausztrália felé tartott, valahol Szueztől délre járt éppen, s legénysége változatlan egyetlen kivétellel. Az első tiszt, Mr. Jack Croker vált meg tőlük, mert a társaság új hajójának, a Bass Rocknak a kapitányává nevezték ki. Ez két nap múlva indul Southamptonból. Croker Sydenhamben lakik, de ma reggel bizonyosan bejön a hivatalba, mert utasításokat kell átvennie. Akár meg is várhatnánk őt.
(Az Apátsági Major, Boronkay Zsuzsanna fordítása)

(1898)/6: Well, we have been married now for a year, and very happy we have been. But about a month ago, at the end of June, I saw for the first time signs of trouble.
(The Adventure of the Dancing Men)
Idestova egy éve, hogy házasok vagyunk. Boldogságunk felhőtlenek látszott. Ám egy hónappal ezelőtt, június végén valami megzavarta a nyugalmunkat.
(A táncoló figurák, Takácsy Gizella fordítása)

(1901)/6/3: "No, no," cried Holmes, "not a word to the cousin -- not a word, I beg of you. The matter is very important, and the farther I go with it, the more important it seems to grow. When you referred in your ledger to the sale of those casts I observed that the date was June 3rd of last year. Could you give me the date when Beppo was arrested?
"I could tell you roughly by the pay-list," the manager answered. "Yes," he continued, after some turning over of pages, "he was paid last on May 20th.
(The Adventure of the Six Napoleons)
– Nem, nem – tiltakozott Holmes –, ne szóljon az unokatestvérének, egy szót se neki, kérem! Ez nagyon fontos, sőt ahogy haladunk az üggyel, úgylátom, egyre nagyobb jelentősége van a titoktartásnak. Amikor az imént a főkönyvben utánanézett a szobroknak, láttam, hogy az eladási dátum a tavalyi év június harmadika. Meg tudná mondani, mikor tartóztatták le Beppót?
– A fizetési lista alapján nagyjából meg tudom mondani – válaszolta a cégvezető. – Igen – lapozgatott a bérlistában –, utoljára május huszadikán kapott fizetést.
(A hat Napóleon, Nikowitz Oszkár fordítása)

1902/6: I repeat, however, that this enables me to fix the date, which was the latter end of June, 1902, shortly after the conclusion of the South African War.
Szóval ehhez az ügyhöz kötődik a nevezetes dátum, 1902 júniusának vége. A dél-afrikai háború befejezését követően Holmes néhány napot pihenéssel töltött, ám egy reggelen egy hosszúkás formájú papirossal állított be...
(A három Garrideb története, The Adventure of the Three Garridebs, Ádám Szilvi fordítása)

A július és december közötti események a 2. részben találhatók!

A pontos és minden szempontból végiggondolt idővonal itt található:
http://www.sherlockpeoria.net/Who_is_Sherlock/SherlockTimeline.html

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.