2016.03.03. 08:35
Nobel-statisztika: Mikor jobb kezdeni?
A statisztika a sport területén létjogosultsággal rendelkezik, hiszen a sportolók sportolói teljesítményét mérik ezek a számok.
Az irodalmi Nobel-díjasok legjellemzőbb számai életük három sarokdátuma: a születés, a halál – a kettő között pedig a Nobel-díj átvételének éve. Ha valaki az irodalmároknak ezeket az adatait bújja, amelyeknek aztán vajmi kevés közük van a szakmai teljesítményükhöz, igazán könnyedén elismerheti: egyszerűen szereti nézegetni az évszámokból kirajzolódó mintázatokat. Mert azért ez-az kirajzolódik – például hogy ki hány évesen kapta meg a díjat: az átlag (ahogy itt látszik is) 65 életév fölötti.
Ja, és még az is megnyugtató, hogy mindezt maga a Svéd Akadémia is nyilvántartja: nagyon is alaposan.
A fenti kis kimutatáson jól látszik az a vicces tény, hogy az Akadémia legfiatalabb és legidősebb kitüntetettje éppen 100 év különbséggel került fel a neves listára. Az azonban nem látszik, hogy a libikókán az egyes életkori csoportok milyen messze helyezkednek el egymástól. Ez azért fontos, mert az átlagnál a végső esetben az is lehetséges lenne, hogy két egyenlő létszámú csoport van a két szélső értéken, vagy hogy mindenki életkora éppen az átlaggal esik egybe. Az élet persze a két szélső helyzet között egyensúlyoz. A fenti linkről származó grafika (Copyright © Nobel Media AB 2016) 2014-ig bezárólag megmutatja, hogy a díjazottak 73%-a egészen egyenletesen oszlik el az 55–74 közötti korosztályokban. Az 55 meg egy 74 átlaga is 64,5, tehát a középmezőny egy nagyon kiegyensúlyozott, szép eloszlást mutat.
A maradék 37%-ról annyi elmondható, hogy a 80 fölöttiek már ritkaságszámba mennek, és szinte ki is jelenteném, hogy az 45–54 közötti díjra még mindig nagyobb esély van, mint a 80 fölöttire, ha nem nézném meg alaposan a következő listát, melynek felső részében az a tíz személy szerepel, akik legfeljebb az 50. életévüket töltötték be a Nobel-évükben, míg alulra tizenketten kerültek, és a 78. életév jelentette az alsó határt:
1. | 1907 | Rudyard Kipling | 1865.12.30. | 42 | 1936.01.18. | 70 |
2. | 1957 | Albert Camus | 1913.11.07. | 44 | 1960.01.04. | 46 |
3. | 1930 | Sinclair Lewis | 1885.02.07. | 45 | 1951.01.10. | 65 |
4. | 1938 | Pearl S. Buck | 1892.06.26. | 46 | 1973.03.06. | 80 |
5. | 1928 | Sigrid Undset | 1882.05.20. | 46 | 1949.06.10. | 67 |
6. | 1987 | Joseph Brodsky | 1940.05.24. | 47 | 1996.01.28. | 55 |
7. | 1936 | Eugene O'Neill | 1888.10.16. | 48 | 1953.11.27. | 65 |
8. | 1911 | Maurice Maeterlinck | 1862.08.29. | 49 | 1949.05.06. | 86 |
9. | 1915 | Romain Rolland | 1866.01.29. | 49 | 1944.12.30. | 78 |
10. | 1912 | Gerhart Hauptmann | 1862.11.15. | 50 | 1946.06.06. | 83 |
NÉ | Szül. | NDÉK | † | K | ||
1. | 2007 | Doris Lessing | 1919.10.22. | 88 | 2013.11.17. | 94 |
2. | 1902 | Theodor Mommsen | 1817.11.30. | 85 | 1903.11.01. | 85 |
3. | 1984 | Jaroslav Seifert | 1901.09.23. | 83 | 1986.01.10. | 84 |
4. | 2013 | Alice Munro | 1931.07.10. | 82 | ||
5. | 1910 | Paul von Heyse | 1830.03.15. | 80 | 1914.04.02. | 84 |
6. | 2011 | Tomas Tranströmer | 1931.04.15. | 80 | 2015.03.26. | 83 |
7. | 1975 | Eugenio Montale | 1896.10.12. | 79 | 1989.09.12. | 92 |
8. | 1953 | Sir Winston Churchill | 1874.11.30. | 79 | 1965.01.24. | 90 |
9. | 1977 | Vicente Aleixandre | 1898.04.26. | 79 | 1984.12.14. | 86 |
10. | 1950 | Bertrand Russell | 1872.05.18. | 78 | 1970.02.02. | 97 |
11. | 1966 | Shmuel Josef Agnon | 1888.07.17. | 78 | 1970.02.17. | 81 |
12. | 1947 | André Gide | 1869.11.22. | 78 | 1951.02.19. | 81 |
NÉ: A Nobel-díj átadásának éve
K: Betöltött életévek a halálozáskor (kora)
NDÉK: Életkora a díjazás évében
A fenti oszlopdiagrammal összeolvasva az a legszembetűnőbb, hogy a 80–84 oszlop négy személyéből három mostanság kapta meg a díjat (2007, 2011, 2013), míg a tíz ifjú titánból 8 a II. világháború előtt kapta a díjat.
Persze nem tudok én alaposabb lenni a svéd kollégáknál, ezért következzen az ő második grafikájuk az évtizedenkénti megoszlásról (ez 2015-ig van):
Az évtizedenkénti bontás elég esetleges, de kiválóan mutatja a tendenciát: az átlagéletkor emelkedését.
Tulajdonképpen ez a lényeg, de a további elemzésbe annyira belemerültem, hogy azt inkább egy önálló bejegyzésben foglalom majd össze (egyszer, talán...).
Szólj hozzá!
Címkék: nobel adatok nobelstat
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.